Árdiszkrimináció kuponokkal

Árdiszkrimináció – WikiMili, A legjobb Wikipédia-olvasó

Az árdiszkrimináció megköveteli a piac szegmentálását és bizonyos eszközöket, amelyek elriasztják a diszkont ügyfeleket attól, hogy viszonteladókká és – tágabb értelemben – versenytársakká váljanak. Ez általában azt jelenti, hogy egy vagy több eszközt kell alkalmazni a továbbértékesítés megakadályozására: a különböző árcsoportok elkülönítését, az árak összehasonlításának megnehezítését...

Amikor árdiszkriminációt figyelnek meg, az gyakran az ügyfelek tisztességtelen árképzés miatti felháborodásának összefüggésében történik. Az egyik olyan beállítás, ahol az árazás változó, a Name-Your-Own-Price (NYOP) mechanizmus. A tipikus kiskereskedelmi környezettel ellentétben a NYOP-piacokon a vevő az első ajánlatot.

A kuponok évtizedek óta a marketing alappillérei voltak szerte a világon, de rövid és hosszú távú értékesítési hatásaik még mindig nem teljesen ismertek. Kidolgozunk egy fogyasztói kereslet modellt annak empirikus vizsgálatára, hogy a cégek valóban felhasználhatják-e a kuponokat az árdiszkrimináció eszközeként azáltal, hogy új fogyasztókat vonzanak anélkül, hogy elveszítenék (kannibalizálják) a meglévőkből származó bevételeket, és hogy vajon

Csak a monopóliumok gyakorolhatnak árdiszkriminációt; különben a verseny megakadályozná az árdiszkriminációt a versenyképes árak megállapításával. Sok olyan vállalat azonban, amely valamelyest meg tudja különböztetni termékeit, az úgynevezett monopolisztikus verseny, bizonyos mértékig árdiszkriminációt gyakorolhat.

A legtöbb esetben az ilyen típusú diszkrimináció illegális. A vállalatok nem számolhatnak fel egyszerűen egy embercsoporttal többet, mert jobban tudnak fizetni az árukért vagy szolgáltatásokért. Például egy autómosó nem kérhet egy árat a nőktől az autók tisztításáért, a férfiaktól pedig más árat.

Árképzés, fizetések és árdiszkrimináció az EU-ban – Az Ön Európája

Hilda felvette a kapcsolatot a helyi Európai Fogyasztói Központtal, hogy panaszt tegyen az árdiszkrimináció miatt. Segítettek neki hivatalos panaszt benyújtani, kiemelve az autókölcsönző weboldalán megjelenő diszkriminatív árakat. Mivel az autógyártó cég nem tartotta be az uniós szabályokat, az illetékes nemzeti hatóság bírságot szabhat ki rájuk.

Ebben a példában ugyanazt a költség és kereslet görbét használjuk, mint az 1. példában. Azonban bevezetünk egy kapacitáskorlátot. Ne feledje, hogy az 1. példában a profitmaximalizáló kibocsátás QM = 40. Változik-e a kibocsátást maximalizáló profit, ha a vállalat 40-nél nagyobb termelési kapacitással rendelkezik?

Az árdiszkrimináció olyan mikrogazdasági árképzési stratégia, amelyben azonos vagy nagymértékben hasonló árukat vagy szolgáltatásokat ugyanaz a szolgáltató különböző áron értékesít a különböző piacokon.[1][2][3] Az árdiszkriminációt a termékdifferenciálástól a lényegesebb különbség különbözteti meg

Árdiszkrimináció vagy árdifferenciálás[1] akkor áll fenn, ha azonos áruk vagy szolgáltatások értékesítése ugyanazon szolgáltatótól eltérő áron történik.[2] Egy elméleti piacon tökéletes információval, tökéletes helyettesítőkkel, és nincsenek tranzakciós költségek, vagy a másodlagos csere (vagy továbbértékesítés) tilalma, hogy megakadályozzák.

Foglalkozási kedvezmények: árdiszkriminációról van szó, ha az egyének foglalkozásuk alapján kapnak bizonyos kedvezményeket. Példa erre, amikor az aktív katonatagok kedvezményeket kapnak. Kiskereskedelmi ösztönzők: ide tartoznak a visszatérítések, kedvezménykuponok, tömeges és mennyiségi árak, szezonális árengedmények és gyakori vásárlói kedvezmények.

Árdiszkrimináció | Kuponok és engedmények

Egyéni árképzésnek is nevezik, ez azt jelenti, hogy minden vásárlónak eltérő áron értékesítenek. Tökéletes megvalósítás esetén ez tökéletes árdiszkriminációt eredményezne, ami azt jelenti, hogy az egyes vásárlók által fizetett árat maximalizálják. Példa erre, ha egy használt autót vásárol (ahol nincs abszolút referenciaár) egy képzett eladótól (aki jól tudta meghatározni, hogy az ügyfél milyen értéket adott a járműnek).

A kuponok kiskereskedelemben történő felhasználásával kísérletet tesznek arra, hogy a vásárlókat a kikiáltási ár alapján különböztesse meg. Az a feltételezés, hogy azok, akik átesnek a kupongyűjtés nehézségén, nagyobb árérzékenységgel rendelkeznek, mint azok, akik nem.

Ha 60 dolláron tartja az árakat, akkor is maximalizálja Mr. Jonestól származó bevételét. Ennek eredményeként Miss Ryan kimarad a piacról, de visszahozható egy 10 dolláros kuponnal. Az utalvány felajánlásával az üzlet továbbra is 60 dollárt kereshet Mr. Jonestól, de 50 dollárt Miss Ryantől is; ami összesen 110 dollár.

Minden vállalat különböző eszközöket és kombinációkat használ a versenyképesség megőrzése és a nyereség növelése érdekében. Ennek egyik módja az árdiszkrimináció alkalmazása. Úgy tűnik, hogy ez a monopólium helyett a regionálisan hasonló termékeket és szolgáltatásokat kínáló vállalkozások számára fontosabb. A kuponok és árengedmények felajánlása az egyik olyan stratégia, amely az árdiszkrimináció fogalma alá tartozik. Bár sok potenciális vásárló számára vonzónak tűnhet az alacsonyabb áron történő áruvásárlás lehetősége, a tényleges használat mértéke attól függ, hogy mennyi időre és erőfeszítésre van szükség egy ilyen ügylethez.

4.2. Tökéletlen árdiszkrimináció – Piaccal rendelkező cégek... | Coursera

Egyértelmű tehát, hogy ez egy nagyon ötletes módszer a fogyasztók fizetési hajlandóságuk alapján történő szétválasztására, attól függően, hogy hajlandóak-e csökkenteni a kuponokat vagy sem. Ismétlem, ugyanaz az árdiszkrimináció gondolata, ez nem tökéletes, de az árdiszkrimináció ugyanaz. Mára messze az árdiszkrimináció szakértői valóban légitársaságok.

(Átlagos megtakarítás 70%) Árelméleti modell alapján kimutatható, hogy a kuponhasználók árrugalmasabbak, mint a nem kuponhasználók, és hogy az alternatív időköltség és egyéb háztartási erőforrás-változók meghatározóak a fogyasztói döntésekben.

Az árdiszkrimináció egyfajta értékesítési stratégia, amely magában foglalja a vállalatot, amely egy árut vagy szolgáltatást különböző vevőknek ad el két vagy több különböző áron, olyan okok miatt, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak a költségekhez. Az árdiszkrimináció nagyobb bevételt eredményez a cég számára. Például szállodai szobák, repülőjegyek és

A harmadfokú árdiszkrimináció azt jelenti, hogy a különböző fogyasztói csoportoknak eltérő árat számítanak fel. Például a vasúton és metrón utazók feloszthatók ingázókra és alkalmi utazókra, a mozilátogatók pedig felnőttekre és gyerekekre. A piac felosztása csúcsforgalomra és csúcsidőn kívüli használatra nagyon gyakori, és előfordul a gáz-, villany- és telefonszolgáltatásnál, valamint az edzőteremnél.

Az árdiszkrimináció azt jelenti, hogy a különböző piacokon azonos típusú termékekre eltérő árakat számítanak fel. Ez egy mikrogazdasági árazási stratégia, ahol az árképzési mechanizmus a vállalat monopóliumától, a vásárlók preferenciáitól, a termék egyediségétől és az emberek eltérő fizetési hajlandóságától függ.

Árdiszkrimináció: az árdiszkrimináció feltételei...

Az árdiszkriminációhoz azonban azt is biztosítania kell, hogy az MR-ek megegyezzenek a teljes kibocsátás határköltségével. Ez biztosítja, hogy mindkét részpiacon eladott mennyiség megegyezzen a teljes kibocsátási OM-val, amelyet az AMR-nek a határköltséggel történő kiegyenlítése után rögzítenek. A fenti III. ábrából láthatjuk, hogy egyensúlyi kibocsátásnál (OM) a határköltség ME.

Árdiszkrimináció: az a gyakorlat, hogy a profit növelése érdekében ugyanazt az árut különböző vevőknek eltérő áron számolják fel. Megjegyzés: Árdiszkrimináció csak akkor lehetséges, ha az árut nem lehet könnyen továbbértékesíteni. Az árdiszkriminációnak két módja van: Fogyasztói csoportok között: Minden fogyasztó fizetési hajlandósága eltérő.

A tökéletes árdiszkriminációnak is nevezett elsőfokú árdiszkrimináció magában foglalja a fogyasztók díjazását. Vásárlótípusok A vevőtípusok olyan kategóriák halmaza, amelyek leírják a fogyasztók költési szokásait. A fogyasztói magatartás megmutatja, hogyan lehet megszólítani a különböző szokásokkal rendelkező embereket a maximális árat illetően

A közvetett árdiszkrimináció két gyakori példája a kuponok és a mennyiségi engedmények. A kuponok kedvezményeket kínálnak a termékekre, és különösen gyakoriak az élelmiszerboltokban, ahol általában az üzlet elején található ingyenes újság rovatban kaphatók.